Coachinggal a magabiztosságért

A magabiztosságot sokan egy olyan személyiségvonásnak gondolják, ami vagy van vagy nincs, velünk született, vagy a neveltetésünk során belénktáplálták. Én azoknak a táborát erősítem, akik szerint ez egy olyan készség, ami igenis fejleszthető.  Függetlenül attól, honnan indulunk, jelentős előrelépéseket tehetünk e téren. Mivel a coachingjaimban rendre visszatérő téma a magabiztosság, jöjjön néhány tipp, ami az ügyfeleimnél nagyon is jól működött.

Arról, hogy a magabiztosság mit is takar, és hogy függ össze a kínálkozó lehetőséggel egy korábbi posztban már olvashattál. Most sokkal inkább egy coaching eset mentén mutatnék rá egy fontos aspektusra, amivel rombolhatod vagy erősítheted a magabiztosságodat.

Amikor a jó nem elég jó

Ügyfelem magas beosztásban levő vezető. Szereti a munkáját, és nagyon tudatos erőfeszítéseket tesz, hogy azt jól is végezze. Könnyű vele dolgozni, mert van egy stabil önismerete, mélyen és őszintén tud reflektálni a működésére.

Lehetősége nyílt elmenni egy médiatréningre, amit nagyon élvezett … De a saját teljesítményével, amit a képzésen nyújtott nem elégedett. Nem egyedi a jelenség (coachosan azt mondjuk ilyenkor, hogy mintázat), korábban is beszámolt egy workshopról, ahol bár nagyon oda tette magát, elégedetlen volt.

Megkérdeztem tőle, mikor lett volna elégedett a teljesítményével. Nem igazán tudott válaszolni. Aztán eszembe jutott, hogy a coaching üléseink végén jellemzően elégedett szokott lenni. Elkezdtünk erről beszélni, hogy mitől könnyű neki elégedettnek lenni az üléseinken. Egyhamar összerakta a képet, hogy a coachingülések elején ugyanis kitűzünk egy célt, amit aztán kimunkálunk, van egyértelmű mondásunk arra, mikor lesz elégedett az ülés végén.

Kipróbáljuk működik-e ez neki a mindennapi munka során. Megnézzük, milyen kihívást jelentő helyzetek állnak előtte az elkövetkezendő időszakban, és mi lenne az, aminek már örülne, ha megtörténne ezekben a helyzetekben. Nevet is ad neki, ő magában ezt minimál szintnek hívja.

Következő ülésünkön már arról számol be, hogy mennyire jól mentek a dolgok.  Teljesen más energiaszinttel beszél, és nagyon máshol van a fókusza: ahogyan beszél arról, hogy mennyire tudja magából kihozni amit szeretne, a negatív hangvételt a büszkeség váltja fel.

Csak ennyin múlik?

Néha igen. Ha nem tűzünk ki célt, könnyen belesétálhatunk abba a csapdába, hogy leértékeljük a saját teljesítményünket. Ha kitűzünk egy célt, akkor már sokkal objektívebb rálátásunk van arra, hogy elértük-e, amit szerettünk volna.

Mi ebből a tanulság?

Amikor egy kihívást jelentő helyzettel találod szembe magad, szánj időt arra, hogy végiggondolod, hogyan szeretnél kijönni abból a helyzetből. Mi az, aminek örülsz, ha megtörténik? Mikor leszel elégedett? Ne légy szigorú magadhoz, inkább a realitások talaján tűzz ki célokat. Lehetnek ezek kihívást jelentő célok, de ne várj magadtól emberfeletti teljesítményt.

Van olyan helyzet, ami az elkövetkezendő néhány hétben vár rád, és valamilyen szempontból kihívást jelent? Minek örülnél? Mi a te minimál szinted?

 

Szabó Tamara
coach (MCC), teamcoach, organizational coach