Most akkor bunkó vagy direkt?

Több olyan coaching ügyfelem is van, aki a kommunikációján dolgozik: hogy tud nagyobb hatást elérni, rossz híreket közölni, hogyan tudja meghúzni a határait, vagy akár csak képviselni az érdekeit. Az egyik leggyakoribb félreértés a kommunikáció terén a direktséget övezi. Könnyű összemosni az agresszív kommunikációval, szóval megéri ránézni, hogy mi is valójában a különbség.

Az ügyfelem egy olyan kultúrából származik, ahol figyelnek az erősségekre, és ennek kifejezést is adnak. Alapvetően kollégái elismerése, pozitív visszajelzésekkel való megerősítése jellemzi vezetői működését. Mivel a párja Hollandiában kap munkát, oda költöznek. (Mint valószínűleg többen is tudjátok, a holland szervezeti kultúra híresen direkt és nem köntörfalaz.) Vezetőként folyamatosan azt kapja visszajelzésnek, hogy nem elég direkt. Nem az, mert számára a direktség egyenlő azzal, hogy megbántjuk a másikat – ami valljuk be, sokkal inkább az agresszív kommunikáció sajátossága. Ha változást szeretnénk a viselkedésben, akkor fontos, hogy megvizsgáljuk, hogy mi társul az ő gondolatvilágában a direktséghez, hisz paradigmáink nagyon is meghatározzák viselkedésünket. A változáshoz elengedhetetlen, hogy tudatosítsuk mindezt, ha szükséges keretezzük át a fogalmat, hogy találja meg a direktségnek azt az önazonos módját, amit ő maga is szívesen alkalmaz, és amivel elérheti az tőle elvárt hatást.

Az agresszív kommunikáció és a direkt kommunikáció felszínes szemlélőnek hasonlíthat egymáshoz, de van pár lényegi eltérés. Nézzük meg melyek ezek:

A mögöttes szándék

Ha a kommunikációnk mögötti szándék az, hogy a másik embert megbántsuk, lealázzuk, móresre tanítsuk, megszégyenítsük, vagy akár csak átvegyük a beszélgetés feletti kontrollt, hogy nyeregbe érezhessük magunkat, nagy valószínűséggel az agresszív kommunikáció vizeire eveztünk. Képzeljük csak el, amikor kiszalad a szánkból az a  mondat, hogy „Nem hiszem el, hogy képtelen vagy megjegyezni …”.  Ha már ideje jutottunk, akkor több mint valószínű, hogy a másikban rossz érzést akarunk kelteni.

Ezzel szemben a direkt kommunikáció célja, hogy köntörfalazás, kipárnázás nélkül adjuk át az üzenetet a maga legletisztultabb formájában. Hogy a másik még véletlenül se érthesse félre. Mi emberek, elképesztően kreatívak tudunk lenni abban, hogy hogyan NE halljunk meg dolgokat. A direkt kommunikáció ennek az ellenszere: biztosítja, hogy a másik ne tudjon kibújni az üzenet alól.

„Ahhoz, hogy célt érjen, az igazságnak mélyre kell hatolnia, mint egy nyílnak, és ez bizony valószínűleg fájni fog.”

(Wei Wu Wei)

Másik emberhez való viszonyulás

Míg az agresszív kommunikáció teljesen figyelmen kívül hagyja a másik érzéseit (hogy esik neki, megbántódik-e), a direkt kommunikációt –  még ha paradoxnak is tűnik ez a mondás –  a nyersessége mellett a másik fél iránti tisztelet és törődés jellemzi.

Verbális megnyilvánulás milyensége

Az agresszív megnyilvánulás tartalmában ellenséges, bántó, célozgató, ítélkező, a hangvételt pedig sokszor a lekezelés vagy a vehemencia jellemzi. A direkt kommunikáció ezzel szemben egyértelmű, őszinte, valakinek a gondolatait, érzéseit, szükségleteit fejezi ki (ún. Én-üzenetek), tiszteletteljes módon, anélkül, hogy agresszív lenne.

A hatás, amit a kommunikáció kivált

Az egyik árt a kapcsolatnak, védekezésre készteti a másik felet, árt a kapcsolatnak; míg a másik alapvetően segíti a helyzet közös megértését, építi a kapcsolatot. Mostanra már szerintem kitaláltad, melyik melyik.

A jó hír az, hogy a kommunikációs készség sokféleképpen fejleszthető: tréninggel, coachinggal, vagy akár csak a környezetedtől kért visszajelzések által.

Szabó Tamara
coach (MCC), teamcoach, organizational coach