Ahol nem a probléma, hanem az ember a téma: csoportos coaching a gyakorlatban

Action learning (magyarul akciótanulás), mastermind (magyarul mesterelme), group coaching (magyarul csoportos coaching). Három nagyon hasonló műfajról lesz itt szó. Első ránézésre akár össze is keverhetők – hiszen mindhárom csoportban zajlik, fejlődésről szól, és gyakran ugyanazok a kulcsszavak kísérik: tanulás, reflektálás, támogatás.
Mégis vannak lényegi különbségek, amik nemcsak a módszertan szintjén fontosak, hanem abban is, milyen élményt adnak a résztvevőknek, és milyen fejlődési folyamatot indítanak el.

Erről szól ez a cikk – hogy tisztábban lehessen látni, mire való a group coaching, miben más az action learning, és miért lett újra divatos a mastermind.
Akár szervezeti vezetőként vagy HR szakemberként szeretnél választani, akár coachként vagy trénerként mélyülnél el bennük, érdemes ismerni, mitől működik mindegyik – és mikor nem.

Mi a közös ezekben a módszertanokban?

Mindhárom esetben van egy központi elem: egy ember, aki behoz egy saját témát, dilemmát vagy elakadást. Őt hívjuk esethozónak, témagazdának, vagy épp seekernek – attól függően, melyik módszertanról beszélünk.A többiek szerepe, hogy segítsék őt továbbgondolni, új nézőpontokhoz, felismerésekhez, megoldásokhoz juttatni – kérdésekkel, visszajelzésekkel, ötletekkel, vagy más, a csoportban elérhető erőforrásokkal.

Egy kis történetiség – a módszertanok eredete

Reg Revans gyerekként gyakran ült ott a sarokban, miközben az édesapja, hajómérnök, részt vett a Titanic elsüllyedése utáni vizsgálóbizottság ülésein. Csendben figyelte, ahogy a mérnökök nem egymást hibáztatják, hanem kérdéseket tesznek fel:
Mi történt pontosan? Mit nem láttunk előre? Mit tanulhatunk ebből?

Ez a gyermekkori élmény mélyen beégett Revans emlékezetébe. Amikor a negyvenes években a bányákban dolgozó vezetőket fejlesztette, ebből az élményből született meg az az alapelv, amely később Action Learning néven vált ismertté:

“A tanulás a cselekvésből és a reflektálásból születik – a jó kérdésekből, nem a kész válaszokból.”

Azóta is ez a módszertan egyik legnagyobb ereje: valós, aktuális kihívásokon dolgozunk, közösen gondolkodunk, kérdezünk, és közben önmagunkról is tanulunk. Az üléseket jellemzően egy facilitátor vezeti, aki segít tartani a folyamatot, és teret ad a közös tanulásnak.

A mastermind fogalma ezzel szemben Napoleon Hill nevéhez fűződik. Hill szerint a sikeres emberek közös titka, hogy nem egyedül gondolkodnak, hanem olyan támogató közegben, ahol egymás tapasztalataiból, tudásából és energiájából építkeznek. A mastermind ülések sokszor fix koreográfia mentén haladnak – például téma meghatározása → kérdezés/feltárás → ötletelés → következő lépések.

A legtöbb esetben nincs külön facilitátor: a szerepet a csoport tagjai rotálva töltik be. Az alapgondolat itt is hasonló – közösen gondolkodni –, de a fókusz inkább az inspiráción, a tapasztalatmegosztáson, a tanácsadáson van.

Miben más a csoportos coaching?

Míg az action learning klasszikus problémamegoldó módszertan, ahol a közös gondolkodás áll a fókuszban, a mastermind inkább a tapasztalatmegosztásról, inspirációról és egymás támogatásáról szól, addig a csoportos coaching egy reflektív, pszichológiai biztonságon alapuló tanulási tér, ahol az egyéni fejlődést a csoport ereje gyorsítja fel.

A résztvevők nem egy közös célon dolgoznak – mint egy csapatban –, hanem mindannyian saját, személyes témát hoznak. Klasszikusan (vannak kivételek) egy ülésen egy valaki hoz be egy kérdést, dilemmát, vagy éppen elérendő célt. A többiek pedig segítik őt előrébb jutni az adott témában a csoportos coach instrukciói mentén. 

Az egyéni coaching hatása itt multiplikálódik:
– egy tükör helyett hat-hét tükör néz vissza,
– egy visszajelzés ereje megsokszorozódik, hisz nem csak egy ember jelez vissza
– sokkal többféle perspektíva jelenik meg.

A csoportos coach ad egy biztonságos struktúrát, tartja a kereteket, és közben „kiszervezi” a klasszikus coach-intervenciókat a résztvevőknek, az ún. erőforrás coachoknak. Például “mi az, amit észrevettetek az esethozón miközben megosztotta a dilemmáját?”, “mi volt az elmondottakból a leghangosabb számotokra?”, “ha egy címet kellene adjatok az esethozó történetének, az hogyan hangzana?”.

Sztorit vagy embert coacholunk?

Coachként előbb-utóbb elérkezünk egy ponthoz, amikor tudatosnak kell lennünk: a sztorit coacholjuk és/vagy az embert, aki a sztorit elmeséli. Vannak coach intervenciók, amik a sztorit mozdítják előre, és vannak, amik az embert.Coach érettségünknek az is a része, hogy tudjuk, mikor hová hatunk.

A sztori esetében abban a konkrét helyzetben történik elmozdulás, amivel az ügyfél bejött.
Az utóbbinál viszont valami mélyebb szinten mozdul: az ügyfél működésében, nézőpontjában, vagy önmagához való viszonyában történik változás.

Az igazán tartós transzformációk jellemzően itt születnek – amikor az embert coacholjuk, nem a helyzetet.
És míg az action learning vagy a mastermind elsősorban a történetek, dilemmák, problémák szintjén dolgozik, addig a csoportos coaching képes ennél mélyebb szinteken is hatni – a coach érettsége és tudatossága függvényében.

Fix koreográfia vagy tánc a pillanattal és a csoporttal?

Az action learning és a mastermind esetében gyakran van egy fix menetrend: ránézünk a problémára, tisztázó kérdéseket teszünk fel, közösen ötletelünk, majd az esethozó meghatározza a következő lépéseket.
Sokszor még egy konkrét coachingmodell (például a GROW) is keretet ad a folyamatnak.

A csoportos coaching ezzel szemben sokkal inkább a pillanatra épít.
Arra, ami épp ott történik – az esethozó bölcsességére, a csoport érzékenységére és arra, mit hív meg a helyzet. Itt nem a koreográfia számít, hanem a kapcsolódás, a jelenlét, a pillanatban megjelenő jelenségek tudatosítása.

A csoportos coaching ezért valóban egyfajta tánc a pillanattal – egyszerre improvizáció és tudatos jelenlét, ahol mindannyian együtt mozdulunk. A mozdulatainkkal pedig az esethozót visszük közelebb a céljához.

Ha még elmélyülnél a csoportos coaching világában

Erről a témáról bővebben ebben a podcastben mesélek: mitől más a group coaching, mint a team coaching, és mennyire sokrétűen használhatóak ezek a módszertanok.

Ha pedig olvasnál is róla, a Coachszemle hasábjain találsz egy cikksorozatot, amely a csoportos coaching tanulási szintjeit járja körül: hogyan szólíthatók meg ezek a szintek, és milyen mélységeket érhetünk el velük. Csoportos coaching: mit, hol, miért?, Tanulási szintek: tanulás az esethozó történetéből, A tanulási szintek és a készségfejlesztés, Tanuljuk az együttműködést)

Ha pedig szeretnéd magas szinten művelni, akkor ott a helyed a hamarosan induló, ICF által akkreditált (20 CCE) Mastering Group Coaching képzésünkön.

Szabó Tamara
coach (MCC), group- és teamcoach, szervezetfejlesztő, a Co-Create Coach-képző alapítója