Napjainkban az egyik fontos kulcsszó a szervezetek életében a megoldásfókusz. De mi van, ha egy probléma nem megoldható? Vagy legalábbis az adott körülmények között nem az? Vagy ha egyszerűen a szervezetnek jobban megéri nem megoldani az adott problémákat?
A minap egy ügyfelem érdekes témával érkezett egy coaching ülésre. Volt egy kezdeményezés, ami évek óta fontos része az ő szervezetének a stratégiájának, viszont egyedül nem tudja megoldani. Egy másik csapattól függenek. A másik csapatnak viszont annyi magas prioritású feladata volt az utóbbi években, hogy bár értették, hogy neki erre szüksége lenne, már második éve nem tudnak foglalkozni a kérésével. Az ügyfelem arra akart ránézni, hogy hol volt az a pont, amikor fel kellett volna ismernie, hogy döglött lovon próbál lovagolni, hol kellett volna feladni, vagy mi az, amit meg kellett volna tennie, hogy elérje célját.
Ahogyan szétszálaztuk a problémát, megfogalmaztunk néhány fontos tanulságot, ami bárkinek jól jöhet, ha nehezen vagy egyáltalán nem megoldható problémával találja szembe magát.
#0 A megfelelő megközelítés
Lehet hogy nem vontuk bele azokat az embereket, akik meg tudták volna oldani? Vagy nem a megfelelő módszertannal láttunk hozzá a problémához? Vagy nem vettünk figyelembe valamit, amit fontos lett volna? Komplex problémák esetében én nagyon hiszek a rendszergondolkodáson alapuló megközelítésben: segít tisztábban látni/meglátni a valóságot.
#1 A probléma komplexitása
A problémák zöme, amivel dolgunk van, elég komplex ahhoz, hogy egy ember/csapat/szervezet önállóan ne tudja megoldani, hanem egy másik emberre/csapatra/szervezetre legyen szükség ehhez. Egy ponton elérünk oda, hogy aki szükséges ahhoz, hogy megoldja a problémát, az egy másik vezetőhöz tartozik. És benne van a pakliban, hogy egy másik vezetőnek teljesen mások a prioritásai. A probléma – komplexitásától függően – könnyen kívül eshet a mi befolyásolási körünkön.
#2 A probléma jelentősége
Amikor az ügyfelemtől a másik vezető megkérdezte, hogy mitől fontos ez a probléma, az ügyfelem a saját szervezete szempontjából el tudta magyarázni. Amit viszont nem tudott megmutatni, hogy akár az üzlet, akár a másik vezető szempontjából mi a jelentősége annak, hogy ez a probléma meg legyen oldva. Szóval legyen egy jó sztorid, és legyen egy jó válaszod a miért kérdésre. Enélkül aligha fogod megkapni a támogatás, amire szükséged van a probléma megoldásához.
#3 Vállalható kockázat?
Időnként a probléma megoldásához szükséges átszervezés, beruházás nagyobb kockázattal jár (rövid és hosszú távon), mint ha a problémát megoldatlanul hagynánk. Igen, néha vállaljuk az azzal járó kockázatot, hogy nem oldjuk meg a problémát. Nem felüdítő a gondolat, de az tud segíteni, ha ez egy tudatos, transzparens döntés.
#4 A körülmények
Ha valaki, hát én tényleg nem szeretek a körülményekre mutogatni. Fontos látnunk, hogy néha csak az adott körülmények között nem találunk megoldást a problémánkra. Ha a körülményeken tudunk változtatni, a megoldás is lehet, hogy tálcán kínálja magát. Nagyobb büdzsével, nagyobb apparátussal, több csapattal rögtön van megoldás. Kérdés, hogy megéri-e.
A tanulság
Az ügyfelem nem oldotta meg a problémát. Viszont még a megoldhatatlan problémákban is ott rejlik a tanulás lehetősége. Ügyfelem ez idő alatt annyi tanulással gazdagodott, amelyek nem csak az eljövendő problémák megoldása kapcsán segítik őt, hanem megbírkózni is könnyebb neki a ténnyel, hogy
- megoldhatatlan problémák voltak, vannak és lesznek, és
- egyikünk sem ringathatja magát abban a hitben, hogy mindenre van egy tuti megoldás.
Állandóan nagyszerű lehetőségekkel szembesülünk, amelyek megoldhatatlan problémáknak vannak álcázva.
John William Gardner
Szabó Tamara
coach (MCC), teamcoach, organizational coach
