Felelősségvállalás 2.0: a linktől a jó gazdáig

A legutóbbi blogposzt a felelősségvállalásról és annak hiányáról meglepő nagy népszerűségnek örvendett. Jöjjön hát még néhány részlet ennek kapcsán, hogy könnyen felismerjük a felelősségvállalás milyenségét egy-egy munkahelyi (vagy akár magánéletbeli) jelenség mögött.

Az említett posztban bemutattam egy érdekes modellt, a felelősségvállalás létráját. Nézzük meg most ezt egy kicsit részletesebben, kiegészítve a jó gazda szemlélettel, ami számomra az egyéni felelősségvállalás kiteljesedése.

egyén felelősségvállalása

Laci, a link …

A csapatmegbeszélésekről jellemzően mindenki úgy távozik, hogy feladatot kap. Ezekre a feladatokra 1-2 hetet követően ránéznek. Laci viselkedését ilyenkor az alábbiak egyike jellemzi:

  • Ja, hogy az a feladat volt?  Laci szimplán nem vett tudomást arról, hogy neki feladata van.
  • Nem gondoltam, hogy nekem azzal dolgom van, nekem nem volt elég konkrét, azt hittem, csak beszélgetünk róla. Laci hárítja a felelősséget. Valaki nem volt elég konkrét annak kapcsán, hogy itt teendő van, és azzal neki van teendője.
  • Bocs, nem értettem pontosan, mit kellene vele tennem. Meg különben sem volt időm ezzel foglalkozni, annyi minden más volt. Itt már Laci tudomásul veszi, hogy lett volna valami feladat, csak éppen kifogásokat keres: nem értette (és közben nem is kérdezett vissza), és nem volt rá ideje (és persze ezt nem is jelezte). A zárójeles részekhez már felelősséget kellene vállalni, akár azért, hogy tiszta legyen a kérés, akár azért, hogy a környezet tudja, hogy ne számítson rá adott határidőre.
  • Reméltem, hogy mostanra már nem is lesz szükség arra, hogy ezt a feladatot megoldjuk. Valljuk be, időnként mindannyian szeretjük magunkat abban az illúzióban ringatni, hogy a feladatok majd maguktól megoldódnak. Különösen jellemző ez a nem-szeretem feladatokra.

Tamás, a tanácsadó

Nagyon gyakori jelenség, hogy akad a csapatban valaki, aki imád beszélni a dolgokról, van rengeteg ötlete, megoldási javaslata. És ennyi. Ő elmondta a véleményét, és várja, hogy valaki kezdjen már vele valamit. Nem érti, miért nem haladnak a dolgok, amikor ő megmondta, mit kellene tenni. Igen ám, csak egy dologról esett le a figyelme: arról, hogy a valódi megoldáshoz csinálás kell. Realitássá kell változtatni az ötleteket. Csak önmagában attól, hogy beszélünk róla, nem lesz változás, nem lesz eredmény. Lesz sok jó ötlet a polcon, jó esetben még ezek közös tudássá is válnak, de ami a tényleges változáshoz kell, a megvalósítás, arra valójában nem kerül sor. Ha a felelősségvállalás létráját nézzük, akkor ő sajnos elakad a megoldáskeresésnél. Már majdnem felmászott a létrán, de az az egy kis létrafok még hátravan …

Szabi, a szorgos …

Szabi az, aki minden rá kiosztott feladatot elvégez, határidőre jó minőségben. Látja a problémát, magának érzi, megtalálja rá a megoldást, és megoldja. Nem csak beszél a dolgokról, hanem meg is teszi. Ami a feladata, azt megteszi. Sem többet, sem kevesebbet.

A felelősség az a ragasztó, ami összeköti a vállalást az eredménnyel.

Bob Proctor

Géza, a jó gazda

Géza, Szabihoz hasonlóan megbízhatóan, időre elkészül a feladataival. Élen jár megvalósításban. Ami a feladata, azt elvégzi … SŐT … Géza az, akinek ha feltűnik valami, ami nincs a helyén, vagy lehetne jobb, és nem feltétlenül a dolga, akkor is lép. Ha van egy társosztállyal közös folyamat, nem csak arra figyel, hogy az ő része (hisz ő csak egy pici darabkáját látja el ennek a folyamatnak) rendben működjön, hanem magáénak érzi a teljes folyamatot. Érti, és akarja, hogy a teljes folyamat jól működjön. Vagy ha a főnöke elkészít egy prezentációt egy ügyfélnek – és ugyan Gézának semmi köze hozzá, csak adatot adott hozzá – és feltűnik neki egy hiba a prezentációban, akkor nem legyint, hogy ez a főnök dolga, hanem jelzi a főnöknek, hogy ott valami nem stimmel. Ez a jó gazda szemlélet, vagy más néven tulajdonosi szemlélet. Mitől több ez a szimpla felelősségvállalásnál? Andy Stanley úgy fogalmaz, hogy nagyobb az a kör, amiért felelősnek érzi magát, mint az a kör, hogy mi a dolga, mire van felhatalmazva.  

A te csapatodban akadnak Lacik, Szabik, Tamások, Gézák? Te magadat hová sorolod? Ha úgy gondolod, neked is érdemes ránézni a felelősségvállalásodra, kövess minket, hisz a következő részben megnézzük, mitől és hogyan tud ez kialakulni.


Szabó Tamara
coach (MCC), teamcoach, organizational coach

Megosztás

Ezek is érdekelhetnek

2024-07-06

Csak várjuk és várjuk. Aztán nem jön el. Kicsit olyan, mint a drámában, amikor várjuk Godot-t. Bár a szervezeti működésben már alapvetés, hogy visszajelzést adni kell, minél gyakrabban, minél közelebb az adott történéshez, annál jobb.

2022-11-06

Rengeteg sok technikai eszköz, time menedzsment témájú képzés áll vezetők rendelkezésére, mégis nagy kihívást jelent sok vezetőnek az idővel való bánásmód. Hogy lehet, hogy tehetséges, okos emberek, akik nagy szervezeteket visznek a hátukon, rengeteget tanultak

2022-10-31

Mi okoz manapság kihívást a vezetőknek? A sorozat előző részében az érzelemkezelés, azon belül is a negatív érzések kezelése volt terítéken. A mai posztban pedig a pozitív érzések megélésével foglalkozunk, például hogy tudunk -e örülni. A mindennapok

2022-10-23

Számtalan vezetői coachingom témája az érzelemkezelés. Jellemzően a negatív, nehéz érzések kapcsán merül fel ez a kérdés. Mit lehet kezdeni az érzelmeinkkel? Mi segíthet ilyenkor? Hogyan lehet eredményesen bánni az érzésekkel? Kiindulópont Vannak vezetői helyzetek,

2022-07-10

Manapság a vezetők egyik legnagyobb kihívása, szektortól függetlenül, az emberek megtartása. Mozog a munkaerőpiac, nagy az elszívó-erő, és egyre könnyebben váltanak a munkavállalók. Kutatások garmada foglalkozik azzal, hogy mi miatt maradnak, illetve állnak tovább az

2025-02-15

Sajnos nem! A piacon egyre nő a teamcoaching iránti igény, emiatt megesik, hogy olyan szakemberek vezetnek teamcoachingot, akik erre nem állnak készen. Mert a teamcoaching az egyéni coachingnál jóval összetettebb és sokrétűbb tudást és készséget

Elérhetőségek

Budapest, 1141, Kalocsai utca 69.

Ko-kreáljunk!

Kapcsolati űrlap