Ha levizsgázom, majd boldog leszek … Már csak ez a projekt, és utána fellélegezhetek, és végre élvezhetem az életet … Ha nyernék a lottón, én olyan boldog lennék … Na persze, szeretjük azt hinni, hogy ilyen dolgokon múlik, hogy mennyire vagyunk boldogok. Tulajdonképpen, ilyeneken is, de nem mindegy milyen mértékben. Nézzük, hogy mit mondanak erről a pozitív pszichológia neves képviselői és kutatói.
Történt egyszer, hogy Ken, David és Sonja1 arra adták a fejüket, hogy ők bizony kiderítik,
min múlik a boldogságérzet. Sok évnyi széleskörű, komplex vizsgálatok követték egymást, míg végül az alábbi tézissel álltak elő:
Mi határozza meg a boldogságot?
A boldogságérzetünk 50% öröklött dolgokon múlik. Úgy kell elképzelnünk a boldogság alapszintjét Ljubomirsky szerint, mint a testsúly alapszintjét. Mint egyfajta hajlamosító tényezőt. Meglepő módon a körülményeink (pl: hová születtünk, anyagi hátterünk, aktuális egészségügyi állapotunk) mindössze 10%-ért felelős. Szóval az csak egy tévhit, hogy a pénz boldogít. Ha boldogít is, mindössze ilyen kicsi mértékben járul hozzá a boldogságérzetünkhöz.
Merthogy ez az, amire igazán van ráhatásunk. Szóval ideje szembenéznünk a ténnyel, hogy a boldogságérzetünkért nagy mértékben a mi mindennapos viselkedésünk, cselekedetünk határoz meg. Ebbe éppúgy beletartozik az, amit teszünk (pl: rendszeresen sportolunk), mint az, ahogyan gondolkodunk a dolgokról (pl: hogy van hitünk, vagy akár hogy hálásak vagyunk mindazért a jóért, ami velünk történik).
Mit jelent ez számodra? Azt, hogy neked is van 40%-nyi ráhatásod arra, hogy jól érezd magad a bőrödben. Hogy melyek azok a tevékenységek, amelyek tudnak ebben segíteni, arról fog szólni a sorozat következő blogposztja.
Mit jelent ez
a szervezetek számára? Egyrészt azt mindenképp tudom javasolni, hogy ne vállalják át annak a felelősségét, hogy a kollégák boldogok legyenek, ez mindenkinek a saját, egyéni felelőssége. Amit azonban tudnak tenni:
- A körülmények rájuk eső részét úgy alakítják (pl: rugalmas munkavégzés, előrejutási lehetőség, pozícióváltás lehetősége), hogy az egyének legyen lehetősége megtalálni benne magát, a saját boldogságát.
- Edukálják a kollégákat. Egyre több szervezet ismeri fel, a pozitív pszichológia vívmányainak van helye a szervezeti életben, és kérnek olyan fejlesztő programot, aminek az alapjait ez az új tudományág képezi.
Ha téged is érdekel a
pozitív pszichológia és a szervezeti mindennapok összefüggése, keress minket bizalommal, kövess minket a
facebookon, instán (Co-Create Development),
LinkedInen, és várunk szeretettel a
meetupjainkon is.
1
Ljubomirsky, S., Sheldon K.M., Sckade D. (2005). Pursuing happiness: The Architecture of sustainable change. Review of General Psychology, 9: 111-31. Idézi: Ljubomirsky, S: Hogyan legyünk boldogok?, 2008:38
